Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Üdvözlünk a honlap nyílt felhasználású információs felületén!

 

Ne kíméld a billentyűzetet!   ;O)  

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nyírjesi nyombejárás és új nyomok

(kovacsp, 2013.01.25 22:40)

Fél négy felé indultam a Nyírjes felé, az inaktív kábelgyári iparvágányon, majd a Homoki-szőlőkön át a kutyák felé. Engem is megugattak, de a bölcs mondás szerint amelyik kutya ugat, az nem harap, bár lehet, hogy ez csak egy rosszul levont következtetés, és valójában a teli szájjal nem beszélek mondás kutyára adaptálva.
A régi büfé helye felé lejtő bőven rejtett izgalmakat a felgyúrt jeges alapjával, de végül komolyabb katasztrófa nélkül lejutottam rajta. És az aljában mindját sínyomnak látszó valamibe botlotttam, ami a tó felé vezetett. Aztán a túloldalon a fenyvesben meg is találtam a tulajdonosaikat, a Kovalcsik lányok, Detti és Anna jöttek lefelé léceikkel. Aztán fent megkerültem a kis fenyvest, majd rátértem a dél felé tartó nyomra. Elég jól össze volt járva, de megfelelően tartott, és csúszott is.
Amikor elértem a legdélebbi részre, ahol a múltkor balra, Kincsem felé fordultunk, most jobbra kanyarodtam. Két éve többször síeltünk arra Baluval, de most még nem volt nyom. Tehát jobbra mentem, aztán az út végén balra, el a frissel leirtott öreg fenyves sarkáig. És mivel a friss porhót még nem gyúrták fel, íy tovább mentem az irtás szélén, majd tovább szemben, a tavalyi nagy irtás felé. Arra számítottam, hogy a szélét elérve ősbozót fogad majd, és vissza kell fordulnom, de legnagyobb meglepetésemre a benne kanyargó út teljesen tiszta volt, és az irtás túlsó végén is lehetett tovább menni az erdőbe, pedig mikor tavaly arra jártunk, akkor teljesen átjárhatatlan volt az otthagyott gallyaktól. És az erdőben is jó volt az út, gondoltam még elmegyek rajta a nagy domb lábáig, aztán mikor odaértem, akkor mégis felmentem rajta, és a völgy tetején balra kanyarodtam a galibai nagy mező északi, alsó csücskéig, ill. a mellete lévő üszőkarámig. Múlt pénteken itt nyiffantotam ki a hüvelykujjam, azóta egész jól van, már majdnem rendesen hajlik. Azért most inkább kihagytam ezt a meredek dombot, és visszafordultam.
A saját nyomom nagyon jó volt, igazi élvezet volt lefelé, pedig mikor tavaly leirtották azt a részt, nagyon sajnáltam , mert az egyik legjobb síelő útvonal volt, de úgy látszik, még egy darabig marad is. Persze az irtásban hamarabb el fog olvadni a hó.
Aztán mikor visszaértem arra a pontra, ahol mehettem volna tovább Kincsem felé, akkor mégis a hazafelé utat választottam, így is már 80 perc körül jártam. Persze a vadaskert kerítése mellett azért elmentem a volt focipálya és a büntetőkör felé, és a Balu-féle tojásszeletelős kanyart is jól bevettem, a patakvölgyben pedig kicsit lejjebb újra ráakadtam Anna és Detti nyomaira, ezen mentem a tavak mellet. Aztán fel a buszfordulóhoz, majd le a Ridens mellett a volt büféhez, és onnan haza.
Majdnem pont két óra lett, és kb. 13,6 km
A múlt hátvégi nyomokat ugyan több helyen összejárkálták, de Balu keddi és az én mai síelésem után (és amúgy is) szerintem egészen jól síelhetők, érdemes arra járni.
Az új részt le dél felé pedig melegen ajánlom mindenkinek, szerintem nagyon szép vidék!
Sajnos nem tudtam megbirkózni az útvonalnak a googleearthmap-ból való ide linkelésével, így a fantáziátokra vagytok hagyatkozva...
Valaki ki tudna okosítani?

Ne bánd!...

(Balu , 2013.01.23 19:19)

Ma du 2-kor mentem egy nyírjesi kört, nagyjából ugyanazon az útvonalon, ahol legutóbb Petikével csúsztunk, csak ellenkező menetirányban. Annyival volt rövidebb a kanyar, hogy nem mentem a Füvészkert kerítésétől délre.
Így kimaradt a régi büfé előtti buckasízés (nem bántam!), a Füvészkert melletti tűzrakóhelynél sem játszottam el drótkerítésnél az "Öngyilkosság tojás-szeletelővel" c. melodrámámat.
A hó a lőtérig egész jó volt, onnan viszont tapadóssá vált, alig csúszott és ez végigkísért(-ett) az egész utamon. Meglepett, mert idehaza -3 fok volt, de az erdőben érezhetően melegebb volt a klíma.
Ja és a kutyák igenis megkergetnek! Miközben két korcs dög ott vicsorgott a lábam mellett és én csak arra vigyáztam, hogy ne dobjak egy hátast, a mami a teraszról mozizott. Rákiáltottam, hogy hívja már vissza az ebeit, mire tessék-lássék hívogatni kezdte azokat, de nem sokat ért.
A kiserdő mellett már nem faldostak felém, csak a földúton.
A botoktól szerencsére féltek.

A hó ragadós, vaxolni mindenképpen érdemes, egy kis fagyás és némi porhó jól jönne.

Jó hír: a Nyírjesi tó zsilipjén újra az ablakokon bukik be a víz, pedig még nem is olvadt el a hó! Remélhetőleg a Balaton is feltöltődik, mert az elmúlt nyáron botrányos volt! :O)

még kettő

(kovacsp, 2013.01.23 15:33)

mármint síelés:
Hétfőn az szinte egész napos eső nem sokat használét a hónak, de mivel hiányzott a mozgás, és akár futni, akár biciklizni sokkal rosszabb lett volna, így este síelni mentem. Nem volt igazi vízisíelés, ennél nagyobb pocsokban is síeltem már régen. (Meg hátrossz körülmények között futni és biciklizni szinte bármikor lehet az évben, de síelni csak ilyenkor, ki kell hát használni :-)
No nem mentem messzire, csak ide a ház elé a sétányra.
Először el a sorompóig, hátra arc, el a BSE pályáig, hátra arc, hazáig. És mindezt háromszor. A sétány kb. 950 m hosszú, tehát összesen kb. 5700 m volt, mozgásnak ideális. Régebben mikor egyszerre nagyon sok hó eset le, és nem akartam rengeteg nyomot taposni, akkor is csináltam már ilyen oda-vissza csalinkázást.
A hó tényleg nagyon vizes volt, de kevésbé volt lassú, mint számítottam, bár néhol már kikandikált a föld.

Kedden is csak este tudtam elmenni, de addigra rendesen megfagyott a hó. Ez pont a sétányon, a saját nyomomban volt a legrosszabb, aminek a pereme folyamatosan reszelte a cipőmet, de itthon örömmel tapasztaltam, hogy nem szedte szét.
A BSE pálya, Vágóhíd felé lementem a gátra, és azon el a hídig, meg vissza.
Hát ez sem volt ideális hó, a gyalognyomokban minden talpnyom másképp állt, és a dudorok most nem is lapultak össze a léc alatt. És egyenetlen volt a hó minősége, az aggszűz jeges hó hol elbírta a lécet, hol meg nem. Azok voltak a legjobb részek, ahol a keréknyomot telehordta az erős szél porhóval, ott szinte hangtalanul lehette haladni, csak a botok tüskéje nyikorgott.
Odafelé príma hátszél volt, így széthúztam, kigomboltam, feltoltam mindent, aztán forduláskor felvettem a szélállóbbik sapkámat, becsomagoltam magam és így teljesen jó vlt hazafelé is, nem fagyasztott át a szél.
Ez a síelés kb. 7,2 km és egy óra volt.

Ma reggelre aztán nagyon príma 8-10cm porhó esett, de még nem tudom, mikor tudom majd kipróbálni, ma sajnos nem valószínű.

budenszki.peter@gmail.com

(Budenszki Péter, 2013.01.20 21:19)

Sziasztok!
A mai napon ismét kimentünk a Nyírjesi sifutó centrumba, itt találjátok az útnonalunkat. A tegnapihoz hasonló kört mentük, de kb fele annyi idő alatt, az ónos eső jól meggyorsította a kitaposott pályát. Megtaláltuk a füvészkerttől Kincsempuszta felé vezető kitűnő nyomot, nagyon köszönjük. Arra érdemes volt kitaposni, mert csak vadak nyomait láttuk, akik tiszeteltben tartották a pályát. A régi forrás-nyársaló fölötti réten kialakítottunk egy „büntetőkört”, az onnan lefelé vezető lejtő minket is megtréfált.
link:
https://maps.google.com/maps/ms?msa=0&msid=202579054485519056391.0004d3bda2fe5e25e43b4

Re: budenszki.peter@gmail.com

(kovacsp, 2013.01.21 10:10)

Szia!
Ezek szerint némi időbeli átfedéssel járhattunk kint tegnap, mert az egykori erdei focipáján kialakított büntetőkörre mi is felfigyeltünk, ahol nyilván utánatok jártunk, Kincsem felé pedig előttetek.
A tegnapi ónozás tényleg jót tett a nyomoknak, de ez a mai eső már nem kellett volna...

ja, és még valami:

(kovacsp, 2013.01.20 20:37)

A tavaktól délre lévő nyomok ma nagyon jók voltak, bár nem tudom a vékony jég meddig fajult. Lehet rájuk csatlakozni a tavak környékén, de akár Kincsempusztán is. Próbálja ki, aki tudja!

...és a szöveg az útvonalhoz

(kovacsp, 2013.01.20 20:35)

Végül Baluval ketten mentünk síelni délelőtt
Evileg 11-kor indultunk a Batthyány-Horváth E. sarkáról, de pár perccel azelőtt én még kedélyesen heverésztem otthon a lépcső aljában, kicsivel eddigi legfájósabb síbalesetem után. Apró szépséghiba, hogy a sílécek még csak a hónom alatt voltak, de így is marha nagyot estem a jeges lépcsőn, jobb könyékre és bordákra érkezve, hiába, a sícipőnek léc nélkül is csekély a tapadása. Felkászálódás után erősen kétséges volt, hogy egyáltalán a kapuig eljutok-e, de azért elindultam, és 10 perc késéssel oda is értem Baluhoz.
A dohánypajták felé egész jó sínyom vitt, és mivel elkanyarodott a gázfogadó felé, ebből úgy gondolom, hogy a Fényes-família fészkeit összekötő nyomról lehet szó. Az erdő szélén aztán jobbra, nyugatra kanyarodtunk, elhagytuk a nyomokat, és meglepően jól tartott a hó, nyoma sem volt a tegnapelőtti beszakadozásnak.
A Homoki-szőlők külső szélétől izgalmas (és kevéssé koordinált) lejtőzés jött az egykori büfé helyéig, és már a tóparton is voltunk, az jól látszott, hogy ott korcsolyázásról egyhamar szó sem lehet!
A tavat félig megkerülve bevetettük magunkat a fenyvesbe, ahol hamar rá is akadtunk Orsi és Peti nyomaira (ld. Peti tegnap esti bejegyzése), és köszönjük szépen, nagyon jó volt! A nyom dél felé tartó ágán elmentünk egészen a végéig, és bár a tegnapi tapasztalatok alapján úgy gondoltam, hogy azt nem érdemes folytatni, de Balu meggyőzött, hogy igen. Így kicsit visszajöttünk, és kelet, Kincsempuszta felé síeltünk tovább, itt láttuk az egyedüli állatot, egy őzet a síelés során. Majdnem a telkek sarkáig eljutottunk, a Füvészkert oldalbejárójánál kanyarodtunk vissza, és a Vadaskert DNy-i csücskénél értük el újra a nyomot. Ezen aztán jöttünk vissza a tavak felé, közben a legfőbb sífutócucc-dealerrel, Hódos Gáborral és társaságával is találkoztunk, akik kvázi nordikvókingoltak, azaz sífutó botokkal gyalogoltak.
Mivel Orsi és Peti az ex-játszótér és a patakvögy felé is príma nyomot húztak, így mi is arra kanyarodtunk, a legizgalmasabb vitathatatlanul a régi forráshoz vezető lejtő, illetve az aljában lévő, tűzrakóval, paddal és egyéb élményelemekkel nehezített kanyar volt, de azt is túléltük.
Aztán a tavak déli oldalán lassan visszaértünk a buszfordulóhoz, ahonnan Andi nyomain terveztük a hazautat. A sínyom ugyan már eltűnt, de egész jó gyalognyom volt, így könnyen hazaértünk a találkozópontig.
Onnan én még tettem egy kitérőt a Homoki-szőlők felé, mert arra több hó ígérkezett, mint a reggeli odaúton a nagyon vékony jéggel borított Rózsa utcán, és tényleg, több hó volt.
Az időjárásról: Végig permetezett valami esőszerű, ami apró jéggömböcskéket produkált a hó tetejére, így általában egész jól csúsztak a lécek. Hogy a -2-3 fokban miért nem hó esett, az egyelőre rejtély.
Ahhoz képest, hogy Baluval csak egy kis könnyed síelést terveztünk, nem is volt olyan rövid, de a sok jó nyomnak köszönhetően (köszi Orsi, Peti, Fényesék!) nem is volt olyan vészes.
És én sem bántam meg, hogy a reggeli lépcsős kalandot nem otthon jajgatva igyekeztem kúrálni, hanem a kutyaharapást szőrivel megoldást választottam!

Útvonal...

(Balu , 2013.01.20 14:21)

http://hu.wikiloc.com/wikiloc/view.do?id=3875829

10.5 km

2ó 01p

Nyírjes...

(Balu , 2013.01.20 14:10)

Igen, nemrég jöttünk haza.
Esik valami de csúszik a léc! ;O)
Ha tudtok, menjetek késő este, akkor talán már fagyni fog...
Mindjárt felrakom az útvonalat!

:O)

(Balu , 2013.01.19 21:19)

Szia Éva!

Ha Somának jó a 42-es cipő (SNS Profil kötéshez), van egy tartalékom.

Holnap én egy laza tempójú Nyírjes-kört vállalok (izomláz a köbön a tegnapi kalandom után).
Valamikor délelőtt, amikor még recseg a mínusz.
A Régi Víztoronytól indulok.
Ha úgy gondoljátok... ;O)

Üdv!

Re: :O)

(kovacsp, 2013.01.20 09:24)

Hát még mindig nem vagyok meggyőződve arról, hogy a hüvelykujjam szeretne bármennyit is síelni, de azt hiszem megpróbálkozom vele.
Balu, mit szólnál, ha kipróbálnánk Orsi és Peti nyomait?
Azt nem mondom, hogy folytassuk azokat még tovább délre, mert pont onnatól nagyon mély jégvályús teherautónyomot találtunk tegnap (csak úgy gyalogosan), de ezekt az utakat azért bejárhatnánk.
Neked a 11-es indulás már késő lenne? Mondjuk a mínusz már most sem recseg nagyon, csak 2-3 van belőle (persze itt bent a városban).
Hívj, ha még olvasod ezt indulás előtt!

Re: :O)

(Éva, 2013.01.20 13:05)

Mi a helyzet kinn? A kórháznál most pont esőféle esik. Voltatok kinn de.?
Üdv.: É

KöszI!

(Éva, 2013.01.19 22:33)

Köszi az infókat. Mi csak du. tudunk menni, remélém még jó idő lesz! Egyenlőre még nekünk is van egy tartalék cipőnk, de köszi!
Üdv: Éva

budenszki.peter@gmail.com

(Budenszki Péter, 2013.01.19 22:15)

Szia!

Mi is tapostunk ma nyomot a Nyírjesben: https://maps.google.com/maps/ms?msa=0&msid=202579054485519056391.0004d3aa827c32283e030
Használjátok egészséggel! 2-3 x átmentünk rajta, így már élvezhetőbb.

Üdv: Orsi és Peti

Patvarcon

(Éva, 2013.01.19 19:05)

Sziasztok!
A gyerekekkel szánkóztunk a patvarci dombon, addig Soma ment egy-két kört fenn a dombtetőn. Ez ma du. volt. Lesiklás közben végül sajna elhagyta a cipőtalpát, de megtalálta! :O)))
Holnap készülünk egy rövid időre, amikor én is végre próbálkozhatok. Még nem döntöttünk, hova.

A Börzsönyből jelentem...

(Balu , 2013.01.19 10:20)

A tervezett starttól jóval később, 11 után vágtam neki a tervezett Diósjenő-Királyrét-Nagy Hideg-hegy útvonal gyalogos felderítésének.
Az első szakaszt a térkép alapján nagyvonalúan 8 km-re tippeltem, de valójában 12 km. Amikor ez kiderült, lemondtam a NHH meghódításáról (és jól tettem!).
A kocsit az "Behajtani tilos!" táblánál kialakított parkolóban hagytam és a Z jelzésen felcaplattam a régi katonai útra, ami egészen Kr-ig visz.
Az útra érve kellemes meglepetés fogadott: traktorral eltolták a havat, a viszonyok optimálisak a sítúrázásra!
Miért is nem hoztam magammal a léceket?
4 km-nél egy friss irtásnál azonban véget ért az örömöm, szűzhavas 3 km következett a féllábszárig érő hóban, igazi step-aerobic. :O)
Miért is nem hoztam magammal a léceket?
A küszködésemnek egy terepjáró-nyom vetett véget, ami Kr-ig segítette haladásomat. Bár nem süppedtem olyan mélyre, de folytonos kötéltáncra kényszerített. Most különösen előnyös volt a túrabotok használata.
Miért is nem hoztam magammal a léceket?
A műútra érve - ami tökéletesen fedve volt hóval - még majdnem 3 eseménytelen km volt hátra a BÜFÉ-ig.
14:50 volt, mire odaértem, de nem tudtam sem meleg ételt, sem forró teát venni, mert a Büfé hétköznapokon 7-14-ig van nyitva...
Sebaj: magvas cipó, alma, langyos tea és indulás vissza Dj-re.
Már erősen sötétedett, amikor elértem a szűzhavas részt a havazástól kissé fedett nyomaimmal. Látok még, nem kell a fejlámpa.
Mikor lesz már vége? Az erdős részeken nem látom a nyomaimat, elő a szuper fejlámpát! Takarékos üzemmódban alig látok vele (???), erősre kapcsolom, de hamarosan az is csak alig pislákol. A hideg lekapta az aksikat!
Kikapcsolom, mert a végén a Z levágásnál jól fog még jönni, hogy ne kelljen a dózerúton végigmennem (legalább 20-30 p kerülő).
Inkább új nyomot taposok.
Miért is nem hoztam magammal a léceket?
Már elmúlt este 6 is, amikor végre elérem a depót.
Még 4 km!
Az erdő vadjai igen aktívak, hirtelen felbukkanásaikkal néha meglepnek.
Nehezen telnek a 100 m-ek.
A GPS-en többször is ellenőrzöm az útvonalat, mert már gyanúsan soknak tűnik a táv. De nem, még 2 km! A francba!
Végre feltűnik a Z jelzés. Bekapcsolom a fejlámpát, egészen biztató fénye van. Húúú, nem kell a kerülőúton mennem!
Lebotorkálok a turistaúton, közben többször is megrántom a derekam: mélyebb a nyom, mint ahogy érzékelem, merev térddel zakkanok a gödrökbe.
Végre lent vagyok a kemencei úton!
Hol a kocsi?
Ja, megvan: fehér bucka az út szélén. Az lesz az!
=============================

Vasárnap reggel jön valaki bejárni az itt leírt Diósjenő-Királyrét-Diósjenő útvonalat?
Ha nem létszükséglet a büfé, 6 km lecsalható a távból... ;O)

Re: A Börzsönyből jelentem...

(kovacsp, 2013.01.19 11:43)

No akkor te is jót kirándultál tegnap! Feri Bá' mondta reggel, hogy 7 felé értél haza, volt mit kipihenni.
Sajnos nekem még igen erős kétségeim vannak a vasárnap felől, mertaz ujjam egyre kevésbé hajlik, és kezd elszíneződni, meg duzzad, bár most épp nem borogatom.
Egyelőre úgy látom, hogy igen nagy marhaság lenne bárhova elmennem síelni, de azért lehet, hogy nem állom meg, és a csesztvei havasokba kinézek. Az még nem akkora bukta, ha mégsem bír semmit az ujjam, és haza kell jönni.
Viktor is kérdezte este, hogy nem megyünk-e valahova síelni, mondtam, hogy ha igen, akkor vasárnap, esetleg vele is lehet egyezkedni, bár ő olyasmit említett, hogy az apja menne Dac'ovba (Dacsólám) lesiklani, és esetleg onnan túra?
Majd még meglátjuk.

kicsit küzdelmes

(kovacsp, 2013.01.18 21:53)

Mivel ma még világosban el tudtam indulni (fél négy felé), ezért nem az Ipoly-partra akartam menni, hanem ki a Nyírjesbe. Ehhez persze nem voltak optimálisak a hóviszonyok, de az elhatározás megvolt.
Az már a sétányon kiderült, hogy a szűz hó (mondjuk inkább aggszűz) mégsem roskadt össze annyira az olvadástól, hogy jól megtartsa a lécet, így lehetett nyomot taposni. Aztán az iparvágányon a lejárt rész egész tűrhető volt, a Homoki szőlőkben viszont nagyon szét volt járva az út, inkább a szélén küzdöttem. A külsőbb régiókban és a tavak felé valamennyi régi nyom mindig volt, amiben tűrhetően lehetett haladni. A Hetes-tótől a vasút felé eső telkek közé kanyarodtam, és ott egy pocsolya állagát nem jól mértem fel, nem tartott meg a kásás hó, és elmerültem benne. Kicsit hideg volt, de bíztam benne, hogy majd a mozgástól felmelegszik a víz, így is lett. Az ipolyszögi földúton egy szál vékony autónyom volt, jobb híjján abban billegtem fölfelé. Rövid szakaszon az is megszűnt, elkanyarodott egy les felé, de aztán előkerült egy másik.
A bombatölcséres fenyvesből tényleg nem sok maradt, egész furcsa nélküle a táj, most is épp rakodtak. Aztán Ipolyszög felé fordultam, majd fel a pince mellett a galibai szántó széléig, végig a fenyvesben. Ott el is fogyott a nyom, illetve másfelé kanyarodott, igy a szántó tetejéig én törtem a nyomot, de ott volt a tudat, hogy visszafelé majd a lejtőn a nagyobb sebességnél jól megtart a hó, és simán lecsúszok. Fent két pohár tea, aztán indultam vissza, mert már így is 75 percnél jártam (futva 80-85 perc körül volt régebben, de oda-vissza).
No lefelé mégsem sikerült a sima lecsúszás, se nem lejtett, se nem tartott meg, bár tényleg könnyebb volt, mint felfelé.
Aztán csináltam egy hülyeséget, igazából nem is ekkor, hanem még odafelé. A szántó szélén végig lecsúsztam az alsó sarokig, de a tavaly épített karámnál van egy igen meredek rész, no ott nem kellett volna lejönni, hanem felfelé kellett volna arra menni. Szóval dobtam egy seggest, szándékosan, mert túlságosan begyorsultam, és nem volt hely fékezni. Csak a kezem előbb ért le, és a jobb hüvelykujjam meghúzódott. Ki nem ficamodott, de elkezdett dagadbóni, meg fájni. Sokat nem foglakoztam vele, mert még majdnem az út fele hátra volt, csak így nehezebb volt jobb kézzel botozni.
Érdekes módon a többi lejtő a lecsúszást legkevésbé sem segítő nyomaival még a szürkületben sem okozott gondot, és sokkal könnyebben ment hazafelé mint vártam, nem voltam fáradt sem. A Hetes-tónál megint teáztam, és ott felvettem a lámpát, emrt addigra besötétedett. A Homoki szőlőktől persze már nem kellett, de a z erdőben még igen, mert különben össze-vissza elvitték a lécet a mindenféle nyomok. (pl. míg én a "hegyen" voltam, egy lovas végigment az odafelé fektetett nyomomon)
No azért csak hazaértem, 2ó 24' lett, és a gugli szerint 14 km. A leírásból kiderülhetett, de az időből mindenképp, hogy ez abszolút sítúra volt, a hóviszonyok miatt sífutó mozdulatokra nem volt mód.
Kezdőknek semmiképp nem javasolnám ilyen körülményke között az ismerkedést, mert csak megutálni lehetne, de nekem teljesen jó volt.
Most aztán borogatom az ujjam erősen, hátha vasárnapra javol valamit.

kedvenc fórumomról:

(kovacsp, 2013.01.17 22:02)

Téli örömök....(naplórészlet)
Január 14. Elkezdett esni a hó. Az első téli hó,régóta nem esett ilyen gyönyörűen. Nejemmel forró rumos teát iszunk az ablak mellett és gyönyörködünk a puha pelyhek táncában,ahogy a fákhoz tapadnak és lágy paplanná válva,betakarják a földet.. Január15. Csodálatos reggelre ébredtünk. A kristályos fehér hó befedte a tájat. Micsoda látvány! Minden fa és a sövény szűzi fehér köntösben pompázik. Délelőtt havat lapátoltam,remek mozgás,évek óta először éreztem magam ilyen felfrissültnek. A garázsfeljárót is,meg a járdát is megtisztítottam. Később jött egy sárga hókotró traktor és véletlenül rákotorta az útról az összenyomott havat a garázsfeljáróra. A hókotró sofőrje mosolygott és integetett,visszaintegettem,és újra kiástam a garázsfeljárót. Január 16. Újabb 20 centi hó esett és a hőmérséklet lement mínusz 12-re.Néhány faág letört a zúzmara súlyától. Megint ellapátoltam a garázsfeljárót,nem sokkal rá jött a hókotró és ellen tolta a buckát. Január17. Mára kissé kitavaszodott,nagy locs-pocs keletkezett,ami délutánra jéggé fagyott.Vettem mindkét kocsinkra szögesgumikat. Le akartam törni egy jégcsapot,de elcsúsztam a garázsfeljárón és hanyatt vágódtam.Az orvos 20000-ret kért,szerencsére nem tört el semmim. Az időjárásjelentés újabb havazást jósolt. Január18. Ma jó hideg van.Eladtam a nejem kocsiját és vettem egy négykerék hajtású terepjárót,hogy el tudjon menni bevásárolni.Megcsúsztam a kocsival és nekimentem egy oszlopnak.A karosszéria jobb első része alaposan behorpadt. Éjjel újabb 25 centi fehér franc esett és mindkét kocsit teljesen ellepte. Ma is lapátolhatok. A nyavajás hókotró ma kétszer is itt volt. Január19. Fogcsikorgató minusz 19 fok. És szakad az az átkozott. Már nincs egy fa sem a telken,amin van ép ág. Éjjel elment az áram. Befagyott a gázóra. Megpróbálva megmenekülni a megfagyástól,gyertyát gyújtottunk. Előszedtem a régi petróleum melegítőt is,ami felborult és majdnem leégette a házat. A tüzet sikerült eloltanom,de megégett a kezem és eltünt a szemöldököm és a szempillám. Az autó megcsúszott a zimankós úton a kórház felé és teljesen összetört. Január20. A kibaszott fehér nyavaja csak jön lefele,mintha fizetnének érte. A család összes ruháját fel kellett vennem,csak,hogy a kurva levélszekrényig el tudjak menni. Ha megfogom azt a stricit aki a hókotrót vezeti,feltépem a mellét és kiszaggatom a szivét. Azt hiszem,a sarkon túl bújik el a sárga dög és csak arra vár,hogy befejezzem a lapátolást, és akkor százzal végigsöpör és betemeti a garázsfeljárónkat. Az elektromosság nem működik,a vécé befagyott és a tető egyes részei is elkezdtek rogyadozni. Január21. Egész kurva éjjel az a rohadt kurva fehér szar és jég meg a faxom tudja mi a franc szakadt a kurva földre. A nyomorult hókotróhoz hozzávágtam a baltát,de nem talált. Nejem elköltözött. Azt hiszem hóvakságot kaptam. Nem tudom mozgatni a lábujjaimat. Nem láttam a napot hetek óta. Minusz 20 fokos jeges szél söpör végig a letört fák között. Az időjárásjelentés újabb havazást jósol.....Mit röhögsz????????? Teee...te SZEMÉT !!!! Már nem integettem.

hova?

(kovacsp, 2013.01.17 21:57)

Szlovákiába nem mennék, de ha lesz valami jobb idő (hideg és hó), akkor valami közelebbiről lehet szó, lássuk meg, mit hoz a holnap.
Anyósom 50 cm havat dobott el Sopronban, annak a fele is elég lenne nekünk!


« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35

Következő »